Minden csak egy korszak…
„Az a jó, hogy tudom, minden csak egy korszak…. és előbb-utóbb minden korszak véget ér.”
A nap fotója
Gyerekkoromban az egyik kedvenc elfoglaltságom az volt, hogy elővettem az anyu által mindig alaposan téma, vagy időrend alapján sorba rendezett fényképalbumok egyikét, és gyönyörködtem a képekben. Nézegettem, hogy milyen voltam kisbabának, kislánynak, hogy milyen képek készültek rólam az óvodai farsangok során vagy a családi összejöveteleken, de például régi, fekete-fehér fényképekről ismerem csak az anyai nagyapám arcát is, hiszen nagyon kicsi voltam, amikor meghalt.
Lesz fülünk meghallani, hogy mit üzen a világ?
A 2020-as évre, azt hiszem míg élünk, emlékezni fogunk. Napok alatt fordult velünk akkorát a világ, amekkora változásra nem voltunk, nem lehettünk felkészülve. Az életünk sok millió más ember életével együtt megváltozott, és egyelőre még azt sem látjuk, hogy mikor, és milyen végkimenetele lesz ennek az átalakulásnak.
Az óvoda kérdés már az őrületbe kerget
Mint minden anya, én is a legjobbat szeretném a lányomnak, de egyszerűen kezdek kifogyni a lehetőségekből, az ötletekből, hogy miképp tudnám biztosítani a gyerekemnek, hogy az elkövetkező három (négy) évét megfelelő, gyerekhez méltó környezetben tölthesse.
Húsvéti visszaemlékezésem….
Mindjárt itt a húsvét, ami a legtöbbünk számára most más lesz, mint ahogy eddig azt megszoktuk. Sokan most ki fogják hagyni a locsolkodást, a pálinkázást a cimborákkal, esetleg még a tojásfestést is, hiszen minek. Sokan fognak egyedül ünnepelni, még többen szűk családi körben. Nem tudok rajta mit szépíteni, keserédes ünnep lesz ez most mindannyiunknak.
