Tudjátok, van az a bizonyos mondás, miszerint az ember alig várja, hogy végre beszélni kezdjen a csemetéje, aztán amikor ez megtörténik, sőt folyamatos szokásává válik, akkor az ember alig várja, hogy néha, ha csak pár percre is, de maradjon már csöndben a gyermek. Nos, én is jelenleg ebben a fázisban vagyok, sokszor egy mondatot nem tudunk beszélni Apával, mert a kisasszony megállás nélkül kuruttyul, de olyannyira, hogy nem egyszer még a saját gondolataimat sem hallom tőle.

És hogy mi a „kedvenc” szavam a lányom szájából? Hogy melyik az az anno annyira áhított, rövidke szó, amit alig vártam, hogy először kiejtsen a cuki kis csilingelő hangjával, azóta viszont már vérnyomásnövelőként (is) funkcionál a mindennapjaim során, ha csak meghallom?

Hát persze, hogy az „Anya!” szóról beszélek.

Annalise Batista képe a Pixabay -en.

Minden nap megfogadom, hogy összeszámolom, hogy egy átlagos nap során hányszor hagyja el a kislány száját ez az ártatlan kis szó, hogy milyen különböző jelentéstartalmakat hordoz magában a különféle szituációkban, és hanghordozásban előadott „Anya!” felkiáltás. Lássunk is néhány példát, gondolom ismerős lesz sokatoknak.

6:20

Jobb, mint az ébresztő, csak sajnos nincs rajta szundi gomb.

„Anya!”… „Anya!”… „Anya!”

„Igen, mondjad kicsim!” (magamban: a rohadt életbe, még alig múlt 6 óra, miért van fent már megint ilyen korán?)

„Anya, bejöhetek a nagyágyba?”

„Persze, csak maradj csöndben, és még aludjunk!” (magamban: Istenem, bárcsak egyszer így is történne!)

6:23

Mivel 3 percet valóban csöndben volt, épp elkezdtem visszasüllyedni az álomba.

„Anya!”… ”Anya!”

„Igen, mit szeretnél?” (magamban: nem hiszem el, tényleg más gyereke is ilyen?)

„Anya, kakilni kell!”

„Persze kislányom, fussunk!” (magamban: miért nem fél óra múlva jött rád a kakilás?)

„De ügyes voltál, szóljál máskor is nyugodtan!” (magamban: csak lehetőleg az Apádnak, aki még mindig húzza a lóbőrt, amúgy is: ő miért aludhat??)

„Még feküdjünk vissza pár percet, aztán kelhetünk.” (magamban: hahaha, álmodik a nyomor)

6:35

Amikor már te is csak fetrengesz, és nem érted Apa, hogy a fenébe tud még mindig javában aludni, amikor a gyerek itt ficereg-mocorog, magyaráz.

„Anya, mikor kelünk már?”… „Anya, felhúzhatom a redőnyt?”

„Persze, húzzad, és keltsd fel az Apádat is!” (magamban: tudom, szemét vagyok, de akkor is!)

6:48

És tényleg, sosincs nyugtod, még a vécén sem.

„Anya, ha befejezted a vécézést, akkor kirakod velem a puzzle-t?”

„Persze kislányom, de amíg anya pisil, meg felöltözik, addig kezdd el kirakni egyedül légy szíves!” (magamban: soha többet nem fogok nyugton pisilni)

7:05

„Anya, válassz ki nekem egy csinos szoknyát!”… „De Anya, ne azt, én azt ma nem akarom felvenni!”… „De Anya, azt sem akarom!”

„Komolyan kislányom, akkor válaszd ki te azt, amelyiket szeretnéd!” (magamban: őszintén nem érdekel, ha pizsamában mész bölcsibe, csak haladjunk már!)

„Anya, ne, te válassz, de olyat, amibe, ha Apa meglát, megőrül, mert olyan csinos vagyok!”

7:20

Amikor a békében, nyugalomban, csöndben megivott múltbeli kávézások emléke egyre inkább halványul.

„Anya, kérek enni!”… „Anya, kérek szépen inni!”… „Anya, megittad már a kávédat?” … „Anya, ehetek a tiédből?”… „Anya, elfogyott az innivalóm, hoznál kérlek friss, hideg vizet?”… „Anya, éhes vagyok még, szeretnék még enni valamit!”… „Anya, hallgathatok két zenét?”… „Anya, játszhatok két percet amíg te elmosogatsz?”

„Persze!”…”Persze!”…”Persze!”……………. (magamban: nyugi, már csak 15 év, és nagykorú lesz)

7:55

Kitartás, mindjárt elindulunk a bölcsibe!

„Anya, amíg te megmosod a fogadat, én addig még játszok 2 percet.”

„Jól van kislányom, de utána azonnal jössz fogat mosni!” (magamban: de legalább mosogatni, meg fogat mosni hagy egyedül)

„Anya, én szeretnék egyedül öblögetni!”… „Anya, moshatom egyedül a fogamat?”… „Anya, nem akarom, hogy megfésülj, majd a bölcsiben csinálnak nekem frizurát.”

8:15

Végre a kocsiban, úton a bölcsibe….

„Anya, szeretném a zenémet hallgatni!”

„De kislányom, beszélgessünk inkább!” (magamban: falra mászok már az összes rohadt gyerekdaltól)

„Nem…. de Anya, én inkább zenét szeretnék hallgatni!”… „De Anya, inkább a másik zenét rakd be!”… „Anya, ezt a zenét még egyszer utoljára szeretném meghallgatni!”… „Anya, kérem ezt a zenét, de most tényleg uccsóra!”

(magamban: végül is mit vártam? én voltam anno a hülye, amikor először raktam be neki zenét…)

8:35-16:35

Egy árva lélek szájából nem hallom az anya szót, így újult erővel felvértezve megyek a kislányért a bölcsibe délután.

16:37

És kezdődik minden elölről….

„Anya, képzeld, énekeltünk ma sokat a bölcsiben!”… „Anya, szeretnék elmenni fagyizni!”… „De Anya, új helyre szeretnék elmenni fagyizni!”…

(magamban: létezik vajon bentlakásos bölcsi?)

16:58

Vajon mikor ettem meg utoljára egy gombóc fagyit egyedül?

„Anya, szeretném megkóstolni a te fagyidat is!”… „Anya, kérek még a tiédből!”… „Anya, szeretnék még enni a tiéd fagyiból!”… „Anya, szomjas vagyok!”… „Anya, tényleg uccsót szeretnék kérni a fagyidból!”

(magamban: miért, oh, miért?)

17:15-19:00

„Anya, éhes vagyok!”…”Anya, kérek szépen csokit!”

„Biztosan nem kapsz kislányom, most ettél fagyit!” (magamban: az kéne még nekem, még több cukor a gyereknek…)

„De Anya, nagyon éhes vagyok, akkor kérek szépen valamit enni!”… „Anya szomjas vagyok!”… „Anya, gyere be velem játszani!”…

És a sor csak folytatódik és folytatódik, és minden mondata, kérdése, megjegyzése ezzel a kedves szóval indul:

„Anya…!”

19:00-21:00

Bár tudom, hogy már a célegyenesben vagyok, és hogy lassan vége a napnak, de a gyereken a fáradtságnak a leghalványabb nyoma sincs, így újult erővel zendít rá.

„Anya, fogd meg a kezem, és úgy menjünk fel a lépcsőn!”… „Anya, te vedd le a pólómat!”… „Anya, szeretnék veled fürdeni!”… „Anya, te törüljél meg!”

(magamban: na még mit nem, éppen az esti énidőmet töltöm, ideje, hogy az apádat is nyúzzad!)

„Anya, így kell felvenni a pizsamát?”… „Anya, nézd milyen bukfencet tudok csinálni!”… „Anya, most mit énekeljünk?”…. „Anya, de még egy utolsó könyvet olvass el nekem légy szíves!”…”Anya, veled szeretnék fogat mosni!”… „Anya, kísérj el pisilni!”, „Anya, szeretném a zenémet és a csillagokat!”

21:15

És amikor végre eljön a lefekvés ideje, akkor az „anya” szó, képes még egy egészen új jelentéssel bővülni, és ekkor van az, hogy azt mondod, hogy sosem cserélnéd el semmire azt, hogy egy nap ezerszer halld, hogy a lányod téged emleget.

„Anya, szeretnélek megölelni!”… „Anya, én nagyon szeretlek téged!”….”És Anya, reggel jöhetek be a nagyágyba?”

Ha tetszett ez az írásom, biztos vagyok benne, hogy ezt is imádni fogod!

Azanyja

Még több tartalomért lájkolj a facebookon. 🙂