A karácsonyi időszakban örömmel tapasztaltam, hogy nap végére a telefonom akkumulátora a szokásos 15-25 % helyett, 50-60 %-ot mutatott. A nagy jövés-menésben sok esetben a mobilom a táskám mélyén lapult, vagy még ha elől is volt, eszembe sem jutott rápillantani.

Hogy hiányzott-e a digitális világ?

Egészen addig, amíg rá nem néztem a telefonomra, azt kell, hogy mondjam, hogy NEM!

De, amikor elővettem, és láttam, hogy 18 viber üzenetem van, a FB-on 15 értesítésem, ráadásul jött 5 mail-em, 2 sms-em, hívtak ketten és a Youtube is küldött értesítést, hogy 3 új videó jelent meg, akkor nem győztem kapkodni, hogy

mit is nézzek meg először.

Mondjuk amúgy is az a típus vagyok, hogy ha választhatok a között, hogy egy nap ötvenszer egy percet nyomkodom a telefonomat, vagy pedig egyszer ötven percen át reagálok a digitális világ történéseire, én az előbbit választom.

Bár így a nagy karácsonyi őrületben nem esett nehezemre nem az interneten lógni egész nap, de hát a karácsonynak vége, és kiváncsi lettem, hogy vajon mennyire vagyok kütyü-függő egy átlagos hétköznap.

Így elhatároztam, hogy az év utolsó napjainak egyikén próbára teszem magamat. Mégpedig egy 1 napos digitális detox-szal. Hogy mit is takar ez a kifejezés?

Az Oxford értelmező szótár szerint a „digital detox” annyit tesz, hogy:

az ember egy adott időre hanyagolja az olyan elektronikai eszközök használatát, mint például az okostelefon és a számítógép, ezáltal kihasználja a lehetőséget arra, hogy csökkentse a stresszt, vagy hogy az emberi kapcsolatokra fókuszáljon a fizikai valóságban.

Gondolom senkinek nem mondok újat azzal, hogy mennyire túlzásba visszük az okos eszközök használatát. Cikkek tömkelegei láttak már napvilágot arról, hogy milyen KÁROSAK ezek a kütyük, mind a testünkre, mind a lelkünkre, a társas kapcsolatainkra kifejtett negatív hatásaikról már nem is beszélve.

Szerencsére egyre több ember ismeri fel, hogy függő, és próbál tenni azért, hogy KORLÁTOZZA az okoseszközök használatát, ezáltal is lehetőséget teremtve arra, hogy jobban jelen legyen a mindennapokban. Ma már appok és különböző digitális detox táborok segíthetik az embereket abban, hogy felismerjék, hogy mennyi felesleges időt töltenek az interneten lógva, és hogy miként használják az amúgy a mai világban már nélkülözhetetlen online eszközöket egészséges szinten.

Maga az elképzelés nem újkeletű, már 2013-ban az amerikai Paul Miller írt beszámolókat arról, hogy miként élte meg, hogy egy éven át teljesen kilépett az online térből. Beszámolt az offline életmód előnyeiről és hátrányairól, és ennek a tapasztalatnak köszönhetően a „visszatérés” után sikerült neki egy egészséges egyensúlyt megtalálnia az online és a való világ között.

Később is egyre több és több ember döntött úgy, hogy kipróbálja rövidebb-hosszabb időre, hogy milyen kilépni a digitális világból, majd visszacsatlakozva az internetre, tudatosabban használni azt.

A „mozgalomnak” újabb lökést adott, hogy 2018-ban megjelent Catherine Price „Digitális detox – Győzd le a mobilfüggőséget” című könyve, amiből most szeretnék idézni nektek:

„Ma már azt mondanám, hogy még messzebbre mehetünk: ha szeretnénk feltalálni egy olyan eszközt, amely átprogramozza az elménket, ha szeretnénk létrehozni egy olyan társadalmat, amelynek tagjai folyamatosan figyelmetlenek, elszigeteltek és kimerültek, ha szeretnénk rontani a memóriánkat, kárt tenni a koncentrálással és az elmélyült gondolkozással összefüggő képességünkben, ha szeretnénk visszaszorítani az empátiát, mindenkit visszabújtatni a csigaházába és átalakítani a társas illemszabályokat, valószínűleg az okostelefon lenne a megoldás.”

A fenti sorok elég szörnyen hangzanak, de sajnos magam is tapasztalom a környezetemben, hogy milyen romboló hatással bír például a mobilfüggőség. És úgy gondolom, hogy Magyarországon még nem is annyira súlyos a helyzet, mint akár Nyugat-Európában, vagy Amerikában, ahol már például az emberek fele bevallottan szex közben is a telefonját nyomkodja (???!!!), vagy az éjszaka közepén is ránéz a mobilra és válaszolgat az üzenetekre, vagy reagál a történésekre.

Bár én magam nem gondolom, hogy az esetemben komoly függőségről beszélhetünk, de egy biztos:

MÁR ÉN MAGAM IS TÖBB IDŐT TÖLTÖK A NETEN ÉS A TELEFONOMAT NYOMKODVA, MINT ELEINTE TERVEZTEM.

Szeretem a kihívásokat, így belevágok egy 1 napos böjtbe. A tervem az, hogy holnap reggel leveszem a telefonomat a töltőről, és ott is hagyom a rákövetkező nap reggeléig.

Hogy mennyire sikerül ezt megvalósítani, és hogy ennyi idő alatt sikerül-e bármi fontos dologra rádöbbennem, azt ebben a cikkemben tudjátok elolvasni.

Azanyja

 

Még több tartalomért lájkolj a facebookon. 🙂