Gyerekkorom meghatározó napja volt január hatodika, vagyis vízkereszt napja. Mivel nem vallásos családban nevelkedtem, ezért számomra semmi más jelentése nem volt ennek a napnak, azon kívül, hogy ténylegesen vége a karácsonyi, ünnepi időszaknak. Bevallom, pont ezért sosem szerettem ezt a dátumot. Hiszen a vízkereszt számomra annyit jelentett, hogy leszedtük a karácsonyfát és eltűntek a díszek, a fények az otthonunkból. Most viszont, hogy a kislányom már elmúlt négyéves, feltette a kérdést, hogy miért pont január hatodikán kell leszedni a karácsonyfát. Így úgy döntöttem, utánajárok a dolognak.
Vízkereszt jelentése
A vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnepünk, melynek három jelentése is van. Lássuk is ezeket.
A vízkereszt első jelentése
Máté evangéliuma szerint a háromkirályok a betlehemi csillagot követve érkeztek meg keletről Júdeába. Itt találták meg a kisded Jézust, akinek aranyat, tömjént és mirhát vittek ajándékba. Végül pedig lerótták tiszteletüket a zsidók újszülőtt királya előtt.
A vízkereszt második jelentése
Jézus harmincéves korában elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt. Ezt követően kezdett bele Jézus a népe tanításába. Ennek emlékére kezdték el ezen a napon a keresztség szentségét osztani és megáldani a vizeket, főleg a Jordánt és a Nilust.
A vízkereszt harmadik jelentése
Végül az ünnep harmadik jelenete szerint Jézus a kánai menyegzőn, a már elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta. Ez volt Jézus első csodatétele, vagyis ez volt az első alkalom, amikor megmutatta isteni hatalmát.
Vízkeresztkori hagyományok, népszokások
Mivel Krisztust ezen a napon keresztelték meg, a vízkereszt volt az ünnepi keresztelések napja és a katolikus egyház ekkor szentelt tömjént és vizet.
A vízkereszti népszokások közé tartozott a háromkirályjárás hagyománya, mely során eljátszották a napkeleti bölcsek megérkezését a csecsemő Jézushoz. A királyokat csakis gyerekek személyesíthették meg és a dramaturgia legfőbb eleme a csillag volt, mely mutatta az utat Betlehembe.
Szokás volt még ilyenkor a szenteltvíz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak. Otthon az állatokra és magukra is locsolták az emberek a szentelt vizet, hogy a betegségek és a rontások elkerüljék őket. Egyes helyeken még a házakat, az ólakat és a bölcsőket is behintették, hogy áldás legyen rajtuk.
Vízkereszt napjához időjárási megfigyelések is kapcsolódnak. Ha ezen a napon „csurog az eresz”, akkor hosszú tél várható, és ha fagy, akkor még többet kell várni a tavaszra. Ha viszont havazik, akkor korán kitavaszodik. Ha fúj a szél, jó termés várható, vagyis szerencsés évünk lesz. Végül pedig ha esik az eső, akkor csapadékos tavasz lesz.
A karácsonyi időszak vége és a farsangi időszak kezdete
Az előbb felsorolt népszokások közül ma már csak egy él. Az, hogy ilyenkor szedjük le a karácsonyfát, hiszen lezárult a karácsonyi, ünnepi időszak.
De mint tudjuk, minden vég, valami újnak a kezdete is egyben. Vízkeresztkor kezdődik a farsangi időszak, amely egészen a nagyböjtig tart. A farsang a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes harcának megjelenítése is. De ez már egy másik történet.
Remélem tudtam segíteni, ha nálatok is felmerül a kérdés, hogy mit ünneplünk január hatodikán és hogy mi a vízkereszt jelentése.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzkereszt
https://ma7.sk/hitelet/vizkereszt-es-a-hozza-fuzodo-nepszokasok
Azanyja
Még több tartalomért lájkolj a facebookon. 🙂
