Évek óta a bakancslistámon van, hogy január végén ellátogassak Mohácsra, a busójárásra. Sajnos még sosem volt alkalmam megtekinteni, hogy miképp búcsúztatják el a telet a színes maszkokba öltözött busók. Mivel a kisfiam még nagyon törpe, így az idei sem lesz az az év, amikor kipipálhatom ezt a vágyamat. Sebaj, még néhány év, és családostul mehetünk majd el megnézni a színes forgatagot. Addig is, most utánajártam, hogy mi is a busójárás története.

A busójárás egy télbúcsúztató, tavaszköszöntő ünnep, amely rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal. A népszokás a Mohácson és környékén élő délszlávok, a sokácok farsangi maszkos alakoskodása. A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján, illetve 2012 óta hungarikumnak számít.

A busójárás eredetének története

A török uralom alól való felszabadulás után, a18. század elején, Mohács környékére kezdték el betelepíteni a délszláv sokácokat. Ez a népcsoport hozta magával a népszokást, mely később Mohácson formálódott tovább és nyerte el végül a mai alakját a 18. század végére.

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A monda szerint a Mohács környéki mocsárvilágba menekült őslakos sokácok, megelégelve a török rabigát, ijesztő, vérrel festett faálarcokba és birkabőrbe öltöztek. Majd az éjszaka leple alatt csónakokkal átkeltek a Dunán, és a maguk készítette kereplőkkel és egyéb zajkeltő eszközökkel kizavarták a törököket Mohácsról. Ennek a mondának azonban aligha van történeti alapja. Hiszen a város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, és a sokácok betelepítése csak bő 10 év múlva kezdődött meg a térség területeire.

A busók öltözete

A busók öltözéke gyakorlatilag semmit nem változott az elmúlt 300 évben. Szőrével kifordított bundát, szalmával kitömött fehér nadrágot viselnek, lábukat bocskor melegíti. A bundájukat az öv vagy egy marhakötél fogja össze a derekukon. Erre tudják ráakasztani a marhakolompokat, illetve a vállukon tarisznyát viselnek. Kezükben kereplőt, hosszú fakürtöt vagy fából készített buzogányt tartanak. És persze ott van még a hamisíthatatlan maszkjuk. Fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc mögé bújtatják arcukat.

A jankelék

A jankelék szintén jelmezbe öltözött alakok. A feladatuk, hogy távol tartsák a nézőket, főleg a kisgyerekeket a busóktól. A jelmezük rongyokból áll, és van egy zsákjuk, ami anno hamuval és liszttel, ma már inkább ronggyal és fűrészporral van megtömve. Ezzel ütlegelik a nézőket, kiváltképp a lányokat.

A busójárás napjainkban

Mára, hála az idegenforgalmi céloknak, a népszokás sokat veszített a hagyományaiból, cserébe viszont sokkal látványosabb.

A beöltözött, különböző busócsoportok, a jankelék és maskarák Mohácson, a Koló téren gyűlekeznek, miután átkeltek a Dunán. Egy régi, elöltöltős busóágyú dörejére a beöltözött busók a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol megkezdődik a farsangolás. A Duna-parton és a környező utcákban hatalmas zajt csapva ünneplik a tél végét és köszöntik a tavaszt. Szürkületkor visszatérnek a főtérre, ott óriási máglyát gyújtanak, és akörül táncolnak. Közben pedig tréfálkoznak az emberekkel.

Az ünnep utolsó napján, kedden (idén március elsejére esik majd) újabb máglyát állítanak. Elégetik a telet jelképező koporsót, és a tűz körültáncolásával elbúcsúznak a hideg évszaktól és köszöntik a tavasz eljövetelét.

2021-ben sajnos a járványhelyzetre való tekintettel elmaradt a busójárás. Idén, 2022-ben, tervezik megtartani a hagyományos ünnepet, méghozzá február huszonnégy és március elseje között. Bízzunk benne, hogy idén ismét lesz alkalmuk a busóknak hagyományosan búcsút venni a téltől és köszönteni az új évszakot.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bus%C3%B3j%C3%A1r%C3%A1s

https://www.mohacsibusojaras.hu/busojarasrol/busojaras-tortenete/

Azanyja

Még több tartalomért lájkolj a facebookon. 🙂