Tudom, hogy a koronavírus miatt mindnyájunknak megnehezedett az élete az elmúlt napokban, hetekben, és hogy naivitás lenne azt gondolni, hogy a nehezén már túl vagyunk.
Mégis megpróbálok arra koncentrálni, hogy bár a helyzet korántsem rózsás, de egyrészt tudatosítsam magamban (és bennetek is), hogy lehetne sokkal rosszabb is, másrészt, hogy látok a vírus következtében néhány dolgot, ami jó érzéssel tölt el. Vagyis tényleg minden rosszban van valami jó is.
Örüljünk neki, hogy tavasszal történt mindez!
Nos, egy ilyen helyzet sohasem jön jókor. De ha már megtörtént, akkor azt mondom, hogy Európát a legjobbkor érte el a vírus. Itt a tavasz, egyre többet fog sütni a nap, egyre hosszabbak lesznek a napok, így az általános közérzetünk is egyre jobb lesz. Ráadásul az immunrendszerünk is mind inkább magához tér majd. Szóval a jó hír, hogy nem a téli sötét, hideg hónapokban kell bezárkóznunk a négy fal közé, vagy nem a negyven fokos kánikulában kell itthon maradnunk.
Nem veszélyes mindenkire!
Nem szeretnék önzőnek tűnni, de jó hír, hogy nem egy olyan vírussal állunk szembe, ami öregre-fiatalra, betegre-egészségesre ugyanolyan veszélyes. No, akkor elképzelni nem tudom mi lenne itt. Szerencsére így nem féltem sem magamat, sem a közvetlen környezetemet, még kevésbé a gyerekemet. A dédáktól pedig igyekszünk majd távol tartani magunkat. Ez viszont kemény dió lesz! Nem is számunkra, hanem a dédák számára elfogadni, hogy az ő érdekükben, de nem akarunk velük találkozni egy ideig.
A technika összeköt!
Az előző gondolatból adódóan nagyon szerencsések vagyunk, hogy a mai technikai eszközökkel bárhol, bármikor tudunk egymással videóchat-elni, fényképeket küldeni a másiknak. Így kicsit tényleg olyan, mintha mégis együtt lennénk, anélkül, hogy megkockáztatnánk azt, hogy megfertőzzük egymást. Javaslom mindenkinek, aki eddig nem tette, és megteheti, hogy tanítsa meg az idősebb rokonoknak a különböző okoseszközök használatát. Telepítsen néhány ingyenes programot és kezdődhet az online kapcsolattartás.
Elterjedhet a „home-office”!
Bár a világ egyre több országában felismerték a munka-élet egyensúly fenntartásának fontosságát, valahogy (szokás szerint) Magyarországon ennek nem igazán lett divatja. Sok helyen a főnök még mindig a száját húzza, ha munkaidőben valakinek ki kell ugornia beengedni a kéményseprőt. Vagy simán elvárja, hogy egy személyi megcsináltatásáért minimum! fél nap szabit vegyenek ki az emberek. Most viszont azt halljuk, látjuk, tapasztaljuk, hogy a cégek jobb híján átállnak a home office-ra. Bízzunk benne, hogyha lecseng ez az időszak, akkor a munkahelyek nyitottabbak lesznek heti egy-két nap otthoni munkavégzésre is. Persze ehhez az is kell, hogy a munkavállalók se éljenek vissza ezzel a lehetőséggel!
A tanítás forradalma jöhet!
Nem kívánok kitérni a magyar oktatási rendszer helyzetére. Arra sem, hogy mennyire elavult módszerekkel kívánják még mindig felhívni a digitalizált világban felnőtt gyerekek, fiatalok figyelmét a tananyagra. Bízom benne, hogy főleg a fiatalabb tanárok meg fogják találni a módját annak, hogy online módon érdekesebbé, a mai iskolások számára fogyaszthatóbbá tegyék a tananyagot! Talán a diákok is szívesebben fognak dolgozatot írni egy számítógép előtt ülve, messengeren „beadva”, mint papír alapon, kézzel körmölve.
Újra felértékelődnek az egészségügyi dolgozók munkája!
Egy átlagember számára felfoghatatlan munka vár most minden egészségügyi dolgozónkra! És nem csak arról beszélek, hogy fizikálisan mekkora terhelésnek lesznek kitéve. Minden orvos, nővér, asszisztens szó szerint az életét, és a szerettei életét fogja kockáztatni értünk, és azért, hogy a mi szüleink, nagyszüleink életben maradhassanak! Na ők biztosan nem fognak otthonról dolgozni. ÉS nem lesznek fizetés nélküli szabadságra küldve. És nem maradhatnak majd otthon a gyerekeikkel.
Bízom benne, hogy a jobb később, mint soha elv alapján, legalább most végre ebbe a szektorba is elkezdenek ömleni az elmúlt évek dübörgő gazdasági eredeményeinek a milliárdjai. Vagy, hogy legalább lesznek kézmosók a kórházakban. Akárhogy is, köszönjük nektek egészségügyisek, hogy igyekeztek feltartóztatni a vírust!
Jó emberek gyülekezete!
Néhány Facebook csoportban is benne vagyok, és döbbenetes volt látni, hogy a tagok (leginkább női vállalkozók, akik amellett, hogy sikeres üzletasszonyok, még anyák is) a kezdeti sokk után milyen felajánlásokkal igyekeznek segíteni egymást, és vadidegeneket is.
Annyi új kezdeményezés lett, hogy csak kapkodom a fejemet. Rengetegen ajánlották fel, hogy ingyenessé teszik bizonyos szolgáltatásaikat. Például találkoztam olyannal, hogy gyerek gyógytornász fog ingyenes, online bemutató órát tartani, hogy az otthon maradt gyerekek szülei megtanulhassák a feladatokat, ezzel segítve a tornára szoruló gyermeküket. Több mese-felolvasó is ajánlkozott, hogy néhány percre lekötik a csemetéket, amíg anya elintéz valami fontos munkát otthon. Láttam olyat, aki gyorsan összedobható ebédötleteket osztott meg másokkal. Volt, aki kézműves ötleteket mutatott be és még sorolhatnám, hogy milyen remek emberekkel találkoztam az elmúlt pár napban.
Tudom, hogy nagyon kemény hetek, hónapok várnak ránk. Mégis kérlek benneteket, hogy ne csüggedjetek. Vigyázzatok magatokra, próbáljatok megtenni mindent, hogy magatokat és a családotokat a legkevésbé tegyétek ki a vírusnak. Próbáljatok ne pánikba esni, és továbbra is meglátni a szépet és jót a világban, bármennyire is nehéz. Én itt leszek, és a magam módján próbálok egy kis mosolyt csempészni a hétköznapjaitokba.
Ha tetszett az írásom, segíts egy megosztással! 😊
Ha érdekel, hogy miképp éltem meg a koronavírus kezdetét, kattints ide!
Azanyja
Még több tartalomért lájkolj a facebookon. 🙂
