Azon kívül, hogy mára már számtalan jótékony hatását bizonyították be a kétnyelvű nevelésnek (pl. aktívabb agytevékenység, nagyobb kreativitás, jobb problémamegoldó képesség…), vannak különleges hozadékai is ennek a fajta nevelésnek. Például az, hogy a mindennapjaink részévé válik egy esetleg tőlünk egészen különböző kultúra, ami által a gyermekünk nyitottabb lesz, befogadóbbá válik. Ráadásul így decemberben még a Mikulással is kétszer találkozhat.
Emlékszem, még a terhességem közepén jártam, amikoris elhatároztam, hogy a születendő kislányomat kétnyelvűen fogom nevelni. Hogy pontosan honnan jött az ötlet, arra már nem emlékszem. De tudom, hogy milyen sokan kétkedve fogadták a hírt. Jöttek a szokásos ellenérvek, hogy „De hát te sem beszélsz tökéletesen angolul”, „Ezt csak úgy szabad, ha valamelyikőtök anyanyelvi szinten beszéli az angolt”, „Szegény gyerek előbb magyarul tanuljon meg, minek akarod leterhelni az agyát!”, stb-stb.
De én nem hallgattam rájuk! És milyen jól tettem! Mára, a korábban kétkedők is belátták, hogy nagyobb kincset nem is adhattam volna a kislányomnak, mintsem, hogy lehetőséget adtam neki arra, hogy az agya szivacsként szívja magába a magyar és az angol nyelvet egyaránt.
Idén decemberben már több, mint két éves a lányom. Felváltva énekli a „Télapó itt van”-t és a „Rudolph the red nosed reindeer”-t. A dalokon kívül rengeteg angol mesekönyvünk is van, természetesen karácsonyi témakörben is. Ezeket olvasgatva, bizony rá kellett jönnöm, hogy valahogy át kell hidalnom a magyar és az angol kultúrkör közötti szakadékot.
Mert, hogy is néz ki nálunk a december 6-a?
Jön az öreg, nagyszakállú Télapó (vagy Mikulás, ha úgy jobban tetszik), telepakolja az ablakba kitett és kifényesített csizmákat mindenféle finomsággal, és ha esetleg a gyerek rossz volt, akkor a Krampusz virgácsot is tesz az ajándékok mellé.
Én gyerekkoromban úgy tanultam, hogy a Télapó rénszarvas szánon közlekedve, egy éjszaka alatt bejárja az egész világot. És közben minden gyereknek, aki jól viselkedett, ajándékot visz. De valószínűleg én már egy modernebb verziót tanultam a szüleimtől. Hiszen hallottam olyat is, hogy a Télapó gyalog járja az országot. Hogy nincsenek sem rénszarvasai, sem segítői, és még csak nem is az Északi-sarkon él.
A „valósághoz” ez utóbbi verzió áll közelebb, hiszen ez a fajta ajándékozás 6-án, csak nálunk divat.
Sehol máshol, így az angolszász országokban sem történik semmi december 6-án. Sem a Télapó nem jön, sem ajándékot nem kapnak a gyerekek.
Cserébe viszont szokás náluk már december elején felállítani a karácsonyfát és feldíszíteni az egész lakást.
Ezek után nézzük meg, hogy mi történik itthon karácsonykor és mi Angliában?
Itthon december 24-én, általában kora délután feldíszítjük a karácsonyfát, és este az Angyalka, vagy a Jézuska hoz ajándékot. Az én családomban mondjuk egyik kifejezés sem volt divatos. Amióta az eszemet tudom, tisztában vagyok vele, hogy a karácsonyi ajándékokat kitől kapom.
Míg a 24-ét az emberek általában a szűk családjuk körében töltik, addig 25-én és 26-án a legtöbben felkerekednek, és végig látogatják a rokonságot, együtt esznek és átadják egymásnak az ajándékokat.
Az angolszász országokban viszont végre eljött a Télapó (vagy ahogy Amerikában hívják: Santa Claus, és ahogy Angliában nevezik: Father Christmas) és a segítői, a manók ideje.
December 24-én este, a gyerekek a kandalló vagy az ablak közelében elhelyezik a hatalmas, piros zoknijukat. Kikészítik a Télapónak szánt csokis sütit és tejet (vagy brandy-t), és várják, hogy másnap reggelre a Télapó, aki a kéményen át közlekedik, megtöltse a zoknikat apróbb ajándékokkal és édességekkel.
December 25-én, ahogy felébrednek a gyerekek, megnézik az ajándékaikat és a felnőttek is átadják egymásnak az előző nap a karácsonyfa alá bekészített csomagokat. Innentől pedig a történet hasonló, mint nálunk.
Mivel nem vagyunk vallásosak, így nekem sem áll a számra az a kifejezés, hogy „Mit kérsz a Jézuskától?”. Így pont kapóra jön, hogy az angol könyveink amúgy is tele vannak a kéményen át közlekedő Télapó ábrázolásával, aki a karácsonyfa alá teszi az ajándékokat.
Adja magát az ötlet, hogy bevezessük ezt a szokást itthon is. Manókkal és szarvasokkal amúgy is tele van már dekorálva a lakásunk, így ezt az egész angol hagyományt be fogom tudni építeni karácsonykor.
Pont tegnap kérdezte a lányom, hogy hol van a Télapó és mikor jön legközelebb. Hála a kétnyelvűségnek, azt mondhattam neki, hogy karácsonykor újra meglátogat majd minket.
Ha te is szeretsz képeslapot küldeni, akkor gyere és lesd meg, hogy mi milyen karácsonyi képeslapokat készítettünk legutóbb. Nagy sikerük volt.
Azanyja
Még több tartalomért lájkolj a facebookon. 🙂